ivartalanítás

Újdonság! 
Fedezéssel/Fedeztetéssel terjedő betegségek! (a cikk a lap alján olvasható)

Találtunk egy ÚJ és NAGYON ÉRDEKES cikket, illetve bővebben szemléletről: ivartalanitas.hu

forrás: www.menhely.eu fotók: Csabai Állatvédők

http://csabaiallatvedok.hu/kategoria/az-allattartas-alapszabalyai/
Nem könnyű megmondani azt, hogy mikor a legoptimálisabb a kedvenc állatokat ivartalanítani. Tudjuk, hogy mind kutyánál, mind pedig macskánál a nőivarú állatok körében gyakoriak a tejmirigy daganatos megbetegedései. Tudjuk azt is, hogy ha egy kutyát az első tüzelése előtt ivartalanítanak, akkor a nem ivartalanítottakhoz képest 0,5%-a csökken a tejmirigy daganat valószínűsége, ami gyakorlatilag megegyezik a kanoknál tapasztalt előfordulási valószínűséggel. Az első két tüzelés között ivartalanítottaknál 7%, a második és harmadik között operáltaknál 26% lesz az esély erre a betegségre, a 2,5 éves kor után ivartalanított állatok esetében pedig gyakorlatilag a nem ivartalanítottakéval megegyező gyakorisággal számíthatunk rá. Macskánál egyszerűbb a helyzet, a 6 hónapos kor előtt ivartalanítottak esetében 9%-ra csökken a macskánál egyébként szinte mindig rosszindulatú tejmirigy daganat valószínűsége és az első tüzelés után elvégzett ivartalanítás gyakorlatilag már nem jár előfordulást csökkentő, vagyis megelőző hatással. Az ivartalanítást ezért ajánlatos az ivarérés előtt elvégeztetni, de az ivarérésről (az első tüzelésről) meg azt érdemes tudni, hogy nagyon változó időpontban, de 3 hónapos kortól bármikor bekövetkezhet. Ezért tanácsos más kapaszkodókat is segítségül venni. A kutyák inkontinenciája gyakoribb szövődmény a későn ivartalanított állatoknál és akkor a legritkább, amikor a műtétet az ivarérés előtt végzik el. Az ma is vitatott, hogy gyakoribb-e a 3 hónapos kor alatt ivartalanított szukák esetében. Az ivartalanítás leggyakoribb szövődménye nem ez, hanem mindkét állatfajnál az elhízás, amire az ivartalanított állatok esetében kétszer nagyobb az esély, mint a nem ivartalanítottaknál. Macska esetében ebben a vonatkozásban teljesen irreleváns az ivartalanítási életkor, vagyis bármely életkorban ivartalanítva egyformán hajlamosak az elhízásra, de kutyák között a korán ivartalanított állatok esetében a legritkább az elhízás! Az optimális időpont vonatkozásában az elmondottak mellett talán az altatás kockázata az egyik legpontosabban mért és leginkább használható támpont.
Pontosan tudjuk azt, hogy a macskáknál 12 hetes életkorban, a kutyáknál pedig 16 hetes életkorban jár a legkisebb kockázattal a műtéti altatás. Mivel mindkét állatfaj ivarérése általában ennél később következik be és kutyánál az elhízás kockázata is ilyenkor a legkisebb, ezért mi leginkább ezt az életkort ajánljuk az állattartók figyelmébe, mint az ivartalanítás legoptimálisabb időpontját!

A különböző időpontban végzett beavatkozások előnyeit és hátrányait szakirodalmi adatok alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

 

korai

(6 hét-3 hónap)

ivarérés előtt

(3-6 hónap)

ivarérés után

megbetegedés esetén

méhbetegségek kialakulásának valószínűsége 

nulla

közepes

ezek közül egyszerre
egy vagy több is 
 fennállhat ugyanannál 
 a betegnél az ivartalanítás elmaradása miatt

tejmirigy-daganat kialakulásának valószínűsége

nulla

növekvő

herebetegségek kialakulásának valószínűsége

nulla

kanoknál jelentős, kandúroknál csekély

prosztata megbetegedések valószínűsége

minimális

kanoknál jelentős, kandúroknál csekély

viselkedési problémák (agresszió, elkóborlás stb.) kialakulásának valószínűsége

minimális

jelentős

egyéb betegségek veszélye (gátsérv, perianális adenoma, ínygyulladás, FeLV és FIV, verekedési sebek, tályogok)

az ivartalanítással megelőzhetőek vagy csökkenthető az előfordulásuk

inkontinencia kialakulásának valószínűsége (szuka)

csekély

minimális

nagyobb

jelentős

alsó hugyúti betegség veszélye (macska)

az ivartalanítás semmilyen hatással sincs erre a betegségre

csontfejlődés megváltozása

kicsit hosszabbra nőnek a végtagok csontjai, ezért az ivarérés előtt ivartalanított állatok némileg nagyobbra nőnek

nem változik

csont- vagy izületi betegségek (csonttörés, izületgyulladás, dszplázia stb.) valószínűsége

az ivartalanításnak nincs ilyen kimutatható hatása

szőrzet megváltozásának valószínűsége

az ivartalanításnak nincs ilyen kimutatható hatása

a műtét és a hozzá szükséges altatás időtartama

nagyon rövid

rövid

hosszú

nagyon hosszú

a lábadozás hossza

nagyon rövid

rövid

közepes

hosszú

a komplikációk valószínűsége

nagyon csekély

csekély

átlagos

jelentős

a műtött állatok állapota a lábadozás alatt

nagyon jó

megfelelő

gyakran kritikus

AJÁNLOTT?

IGEN

ajánlott mielőbb elvégeztetni, olykor pedig a gyógyítás vagy életmentés céljából feltétlenül szükséges is



A fentekből következik, hogy
  • az ivartalanítás az egészségvédelem fontos része,
  • mielőbb el kell végeztetni és a
  • legoptimálisabb időpontja 6 hetes kortól az ivarérésig tart.
Minden esetben nagyon sajnálatos az, amikor tanult, okos állattartók érvelnek az ivartalanítás ellen, mert ezzel ártanak a saját kedvencüknek és a társaiknak is.
Ezért mi minden kutya- és macskatartónak javasoljuk, hogy legkésőbb 6 hónapos koráig ivartalaníttassa a kedvencét!
Az ivartalanítással kapcsolatban sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ez ismét csak egy „teljességgel fölösleges dolog, amire az orvos megint rá akar beszélni! Tudok én vigyázni a saját állatomra, nem fog az bepárzani!” Vagy kan kutyák esetében egyáltalán minek is foglalkozzunk vele, nem a mi gondunk az utódokról gondoskodni! És mindezek mellett rengeteg tévhit is él mind a mai napig az ivartalanítással kapcsolatban az emberek fejében. Ezeket szeretnénk most eloszlatni.
A cikk bővebben: ITT


Az ivartalanítás előnyei kan kutyák szempontjából

- időben végzett ivartalanítás esetén (még mielőtt az állatban szokásként rögzül) megszüntethető az állandó csavargás, szökdösés, ezáltal lényegesen csökkenthető az esélye annak, hogy kedvencünket, mikor épp se hall, se lát a szerelemtől, autó üsse el
- csökkennek a verekedésekből származó, illetve a dühös szuka kutya által okozott sérülések
- csökken a fajtatársakkal, illetve családtagokkal, gazdákkal szembeni agresszió
- megelőzhetőek a tüzelési időszakban rendszeresen visszatérő prosztata problémák (prosztata megnagyobbodása, mely vizelési-, székletürítési nehézségekhez vezet; prosztatadaganatok)
- megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai, illetve a végbél körüli tesztoszteronfüggő daganatok kialakulása
- és természetesen csökkenthető a nem kívánt szaporulat, ezáltal a kóbor, ill. útszélén kirakott, elütött állatok száma

Az ivartalanítás előnyei szuka kutyák szempontjából

Szukák esetében a felesleges utódok elkerülése, és a kan kutyák által okozott kellemetlenségek mellett, szintén egyéb előnyei is vannak az ivartalanításnak.
- a minél korábban végzett ivartalanításnak jelentős szerepe van a későbbi petefészek-, emlő-, és méhdaganatok kialakulásának megelőzésében
- megelőzhető a gennyes méhgyulladás kialakulása, mely kezeletlenül az állat életébe kerülhet, végső terápiája pedig legtöbb esetben szintén az ivartalanítás, csak sokkal kedvezőtlenebb körülmények között
- elkerülhetjük az általában évi 2 alkalommal bekövetkező, 3-4 hetes tüzelési periódusok kellemetlenségeit


Gyakori tévhitek, melyeket mindenképp el kell oszlatni az ivartalanítással kapcsolatban

- az ivartalanítás utáni elhízás nem törvényszerű! Leginkább az állat által felvett táplálékmennyiségtől (gazdifüggő), és az állat aktivitásától függ (mely kicsit több mozgással, játékkal, sétával szintén befolyásolható). Ha addig állandóan csatangoló kedvencünk inkább otthonülő lett, vagy a táplálék mennyiségét kell csökkentenünk, vagy valamilyen alacsonyabb energiatartalmú diétás tápra áttérnünk.
- az ivartalanítás nem változtatja meg sem az állat személyiségét, sem játékosságát, vidámságát, intelligenciáját.
- az állatoknak (sem a kanoknak, sem a szukáknak) NINCS szükségük arra, hogy egyszer párosodjanak, kölykeik legyenek - a fiatalkori ivartalanításnak nincs hatása az állat fejlődésére!

Álláspontunk szerint, minden hobbira tartott állat ivartalanítása ERŐSEN JAVASOLT!



Ivartalaníttassam kutyusomat? Sok a tévhit...

Forrás: Állatportál/Szabad Föld/Háziállat Magazin

Sok gazdit, és persze kutyusaikat is megviselik a tüzelések. Különösen a fajtájukon belül alfahímnek számító kutyák esnek túlzásba ösztönük által hajtva. Két tüzelés között is alaposan körbeszaglásznak mindenféle nőnemű négy-, s olykor kétlábú lényt is... Az ivartalanítástól azonban sok tévhit miatt is tartanak a gazdik.

A Magyar Állatorvosi Kamara több ezer orvosának több mint 10 évre visszanyúló tapasztalatai alapján készült egy összeállítás. A "10+1 tévhit az ivartalanításról" című tudnivalókat egy kutyaszakértő kommentárjaival közöljük:

1. A szukát egyszer meg kell elletni. Ezt semmiféle tapasztalat nem támasztja alá. Mi több, a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani.

2. Az első tüzelést meg kell várni. A statisztikák azt mutatják, hogy az ivarérés előtt ivartalanított kutyák élettartama 1-3 évvel megnő.

3. Drága a műtét. Egyszeri kiadás, míg csupán egyetlen alom felnevelése sokkal nagyobb költség.

4. Elhízik a kutya a műtét után. Ha ez elő is fordul, nem a műtét következménye: a gazdik ilyenkor többet nassoltatják kedvencüket.

5. Az ivartalanítástól megváltozik az állat természete. Ha igen, akkor inkább pozitív változásokra számíthatunk. Nem csavarog, s csökken az agressziószintje is.

6. Az ivartalanítás = csonkítás. Butaság.

7. Nem ivartalanítunk, inkább vigyázunk majd rá! Na, igen, amíg meg nem érkezik a szukánk terhesen... A párzási időszakban olyan erős a kutyákban a szaporodási ösztön, hogy bármire képesek!

8. A kölyköknek jó helyük lesz. Mennyinek? Mondjuk kettőnek? De mi lesz a többi 5-6 kiskutyával, aki egy ellés alkalmával születhet? Ha minden kiskutyának volna biztos helye, akkor hogyan lehetséges, hogy a menhelyek, gyepmesteri telepek mégis tele vannak, és naponta altatják el a feleslegessé vált állatokat?

9. "Tőle szeretnénk kölyköt." Ja. Csak a jányunk meg a környék legcsúnyább kutyájába lesz szerelmes...

10. "Legalább egyszer érezze át az anyaságot." Az állat ivartalanítva sem érzi magát csökkent értékűnek, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől, ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmei.

És +1: "Uraim, ne aggódjanak, az önök férfiasságát egyáltalán nem befolyásolja kedvencük ivartalanítása!




Újdonság!
Fedezéssel/Fedeztetéssel terjedő betegségek!


Lényeges, hogy a fertőző betegségek NEM MINDIG és NEM FELTÈTLENÜL okoznak minden állaton klinikai tüneteket, de a a betegség terjesztésének veszélye mindig fennáll!

Terméketlenséget okozók:

Streptococcus (béta-hemolizáló) és E. coli: az emésztőcsatornában, nyálkahártyákon (olykor nemi utakban is) előforduló baktériumok, melyek többek között terméketlenséget is okozhatnak.
Mycoplasma/Ureoplasma: vírusszerű kórokozók, melyek gyakran izolálhatók terméketlen szukák (kanok) nemi utaiban

Vetélést/magzati halált okozók:

Az ebek Herpesvírusa: Légzőszervi megbetegedést, vetélést, korai kölyökhalált okozó ragályos vírusos betegség, amely a beteg állatok váladékával fertőz. Az egyszer megfertőzött (de tüneteket nem feltétlenül mutató) állatok egész életukben fertőzöttek -és így a fertőzést potenciálisan terjesztők- maradnak
Brucella canis fertőzés: bejelentési kötelezettség alá tartozó igen ragályos bakteriális fertőzött betegség, amely lázas általános állapotot, kanokban mellékheregyulladást, szukákban vetélést, magzati halált, terméketlenséget okoz. A tenyészállatok szűrése Magyarországon kötelezö. Jóllehet a betegség megfelelő antibiotikumokkal kezelhető, de a kórokozó ragályossága és emberekre való veszélyessége miatt a megállapított fertőzés hatósági eljárást és az eb ivartalanításá/kiirtását vonja maga után.
Listeriosis: ritka bakteriális fertőzés, amely az agyburkok gyulladását és vetélést, koraellést okozhatja
E.coli, Strepto- Staphylococcus: Széles körben elterjedt baktériumok, melyek az anyaállat szervezetében elszaporodva olykor baktérium-szóródást, vérfertőzést kozhatnak. Az egyéb szervekben okozott megbetegedésen túl (vese, szív, máj, lép, tudők) toxinjaik a magzatokat is károsítják/elpusztítják.
Leptospirosis: az anyaállat szervezetébe kerülő bakterium az igen súlyos, életveszélyes általános megbetegedésen túl vetélést is okoz. A fertőzésen átesett, tünetmentes állat hosszú ideig hordozza és üríti a kórokozót.
Camphylobacter fertözés: Jellemzően emésztőszervi tüneteket, vetélést, koraellést okozó bakteriális fertőzés. Zoonózis!
Salmonellák: Jellemzően emésztőszervi tüneteket, olykor vérfertőzést, vetélést, koraellést okozó baktériumok. Az embereket is veszélyeztető kórokozók, melyek normális körülmények között nem fordulnak elő a szervezetben.
Neospora caninum: Fertőző egysejtű paraziták, melyek az anyaállat agyában, tüdejében, izmaiban okozott (sokszor enyhe lezajlású vagy tünetmentes ) fertőzésen kívül magzathalált is előidézhetnek. 
 

Kölyökhalált okozók:

A fent említett brucellózison, Herpesvíruson , Camphylobacteren, Leptosirán, Salmonellán, Mycoplasmán, E.colin kívül a kutyák parvovírus-fertözése, szopornyicája, Giardia- (Cryptosporidium)-Neospora paraziták által okozott fertőzése okozhat súlyos, olykor a kölykök elhullásához vezető betegségeket.

Tejmirigy-gyulladást okozók:

Széles körben elterjedt baktériumok tartoznak ide, mint E. coli, Strepto-Staphylococcusok, stb. Megbetegítő-képességüket a rossz higiénés- és tartási viszonyok segítik elő.

Àltalános megbetegedést okozók

“Ragályos” venerealis rosszindulatú daganat (condyloma): kifejezetten nemi érintkezéssel terjedve okoz először a nemi utakban, majd korai áttétképzéssel bárhol a szervezetben tumorképződést, leromlást majd végül az állat elhullását. Veszélye abban van, hogy a beteg kutya nemi szervén nem mindig mutatkozik szemmel látható elváltozás. - Köszönet az összeállításért dr. Sz. Á. állatorvosnak

Tulajdonképpen valamennyi fertőző kutyabetegséget meg lehetne itt említeni, hiszen jellemzö, hogy az “olcsó kutyák” vakcinázásáról, szűréséről, /gyógykezeléséről, megfelelő tartásáról, táplálásáról nem vagy nem megfelelően gondoskodnak tulajdonosaik. (a kiskutyák árának leszorítását csak a tartási-, állategészségügyi, tenyésztési költségeik minimalizálásával képesek elérni, miközben a “végreredménnyel” nem törődnek ) Ìgy tenyészeteik sokkal gyakrabban, jóval nagyobb mértékben vannak kitéve a fertőző ágensek hatásának/feldúsulásának. Ezzel egyszersmint valamennyi kutya egészségét veszély.

És lássuk, mibe is kerül egy egészséges kiskutya...

Az anyakutya szűrése, hisz ez garantálja, hogy a kiskutyák mentesek az örökletes betegségektől:

35.000,- Ft

35.000,- Ft

Fedeztetés előtti állatorvosi vizsgálatok (hisz egy ránézésre egészséges kutyát sem árt a fedeztetés előtt alaposan kivizsgálni, hogy a vemhesség alatt nyugodtak lehessünk, nem kockáztatjuk kutyánk egészséget): 20.000,- Ft
Szülés utáni orvosi vizsgálat (mert ez nyújt garanciát arra, hogy valóban minden kiskutya megszületett, az anyakutya méhe rendesen összehúzódott, valóban valamennyi kiskutyánk életképes, nem igényel esetleg különleges bánásmódot): 5.000,- Ft
Kölyöktáp (mert ugye senki nem hiszi, hogy a konyhai maradék kielégíti egy fejlődésben lévő kutyaszervezet igényeit): 40.000,- Ft
Tisztítószerek, fertőtlenítők: 30.000,- Ft
Összes költség, mely nem egyedileg kiskutyára bontott: 130.000,- Ft
Így számolva az 1 kölyökre jutó költségeket 6 kiskutyával számolva, melyből azonban 1 kiskutyát a fedeztetésért a kan kutya tulajdonosnak kell adni, eladásra így 5 kutyát tudunk kínálni: 26.000,- Ft
Kiskutyánként féreghajtás (két hetes kortól kéthetente) és két oltás, melyet ugye 8 hetes koráig meg kell kapjon: 10.000,- Ft

Így összesen egy kiskutyára költött összeg:

36.000,- Ft

ABT kommentje: "Ehhez még számoljunk egy fedeztetési díjat (500-2000€ig), 2-5 db progeszteron teszt (2-10.000Ft/darab), 3 nap szállással és útiköltséggel a fedeztetés helyszínére, 1-2 ultrahang vizsgálat (2-20.000Ft/alkalom), császármetszés (35-130.000Ft). A babák költségéhez ne felejtsük el a 3 oltást (1500-2500/db/kiskutya alomoltásként számolva!!!), chip, esetleg útlevelet (8.000Ft/db), pelanka (ha nem kennelben nőnek fel a kölykök) napi minimum 500-1500Ft is lehet számolni."

És akkor lehet gondolkozni... 

Vajon a hirdetésekben 15-25 ezer forintért árult kiskutyák mit nem kaphattak meg? És ennek vajon milyen következményei lehetnek hátralévő életében.
Nem voltak a szülők megszűrve örökletes betegségekre? Akkor ugye nem fogunk csodálkozni, ha 3-5 évesen kutyusunk sántít, fájlalja a lábait és egy röntgen alapján kimutatják, hogy diszpláziás. Vagy 8-10 éves korára megvakult, mert elsorvadt a retinája? Pedig egy egyszeri vizsgálattal kizárhatta volna a "tenyésztőnk", hogy mentesek e betegségtől a szülők.
Nem lett az anyakutya fedeztetés előtt megvizsgálva: ugye nem lepődünk meg, ha mikor megyünk a kiskutyánkért, az anyakutyát nem tudják megmutatni, mert esetleg meghalt a szülés közben. Vagy, bár sosem árulják el, de kiskutyáink nem tudtak anyatejjel táplálkozni, mert a tej fertőzött volt.
És ugyanez elmondható, ha szülés után nem vizsgálják meg az anyakutyát és a kiskutyákat.
Büszkén meséli majd a "tenyésztőnk", hogy a kiskutya mindent eszik, ezért ilyen szép nagy már. Aztán a kocsiba rakva, az épp vásárolt kölyökkel mehetünk is állatorvoshoz, mert megy a hasa, hány, fel van puffadva. Ez szakszerű táplálás mellett nem történhet meg. És majd azon se csodálkozzunk, ha az állatorvos azzal vígasztal minket, hogy majd egyszer biztos szép kutyus lesz, csak vigyázzunk a csontjaira, mert vékonyak, és az is lehet, nem lesz akkora, mint amire számítunk, mert egy kissé alultáplált. (a jóltápláltság nem a has méretén látszik)
Spórolt a tisztítószereken. Legfeljebb hazaviszünk egy kicsit büdös, egy kicsit fertőzött kiskutyát. Az elsőn még segíthetünk egy fürdetéssel, de mit tehetünk, ha kiderül,a kiskutyánk bolhás, atkás, esetleg olyan fertőző betegséget szedett össze a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt, amiből már csak súlyos költségek mellett tudjuk kigyógyítani.
Abban már csak bízhatunk, hogy az oltásokon, féreghajtáson nem spórolt, mert ha kiskutyánkat férgesen, esetleg parvósan, szopornyicásan vettük meg, jobb, ha az állatorvos rendelőjébe költözünk egy hétre, és bízunk a csodában, hogy lábra fog állni friss jövevényünk.
És akkor a kiskutyánk nem kapott chipet, amivel élete végéig egyedileg azonosítható lenne, egy esetleges elszökéskor van esélyünk, hogy visszajut hozzánk, mert az állatvédők megtaláláskor az állatorvosnál ellenőrzik és már hívhatnák is a kétségbeesett gazdit. Nem kaptak a kiskutyák játékokat, amikkel első heteikben játszhattak volna, fejlesztve képességeiket, És még törzskönyvet sem kaptunk, hisz minek az nekünk, aztán legfeljebb a kis szőrgombolyag felnőtt korában mégsem fog hasonlítani a szomszéd, tenyésztőtől vásárolt kiskutyájára, ha szerencsénk van, az apuka is kistestű volt, így nem fogja a lakást kinőni. (mert a törzskönyv nem úri luxus, egyszerűen csak arra szolgál, megismerhessünk új családtagunk rokonait, gyönyörködhessünk abban, milyen szép is volt a nagymama, vagy az ükszülők)

Kérem, mielőtt egy kiskutya vásárlására szánná el magát, gondolja át, most ugyan keveset kell költeni, de vajon győzni fogja a későbbi költségeket? Vagy akkor inkább vár még egy fél évet, gyűjt még egy kicsit és olyan helyről vásárol, ahol az új családtag megkapott mindent, ami szükséges ahhoz, hogy egészségesen vágjon neki az életnek.